Mészáros Márta az Utolsó jelentés Annáról című új filmje nagyszerűen illeszkedik a Kossuth-díjas rendező eddigi filmjeinek sorába, hiszen ezúttal is egy női sors elevenedik fel a vásznon. A híres Napló-trilógia és a Nagy Imre-film után továbbra is a huszadik századi magyar történelemben keresi hőseit. Ez alkalommal annak a Kéthly Annának az életét ismerhetjük meg, akit a rendező szerint senki sem ismert igazán, pedig valójában egy sokszínű, érdekes nő volt, lenyűgöző egyéniséggel.
Mészáros Márta az Utolsó jelentés Annáról című új filmje nagyszerűen illeszkedik a Kossuth-díjas rendező eddigi filmjeinek sorába, hiszen ezúttal is egy női sors elevenedik fel a vásznon. A híres Napló-trilógia és a Nagy Imre-film után továbbra is a huszadik századi magyar történelemben keresi hőseit. Ez alkalommal annak a Kéthly Annának az életét ismerhetjük meg, akit a rendező szerint senki sem ismert igazán, pedig valójában egy sokszínű, érdekes nő volt, lenyűgöző egyéniséggel.
Az utolsó jelentés azonban nem pusztán egy történelmi film. Nem Kéthly Anna kivételes politikai pályafutására fókuszál, hiszen főszereplőit nem csak a fontos történelmi pillanatok átélése közben láthatjuk, hanem megismerhetjük magánéletüket is. Így a rendező nagy hangsúlyt fektetett az emberi sorsokra, a magánélet és a korabeli hétköznapok bemutatására. A filmben jelentős szerepet kapnak a szerelem és a hitvallás, a mindennapos árulások és a kivételes hűség összecsapásai.
A filmnek fontos elemei a kalandos életutakra jellemző krimiszerű izgalomkeltés és a szerelmes filmek felkavaró érzelemgazdagsága.
Rendező: Mészáros Márta
Forgatókönyv: Pataki Éva, Mészáros Márta
Operatőr: Novák Emil
Írói konzultáns: Szekér András
Konzultáns: Jancsó Miklós
Zeneszerző: Kovács Ferenc
Vágó: Csákány Zsuzsa
Hangmérnök: Sipos István
Látványtervező: Banovich Tamás
Jelmeztervező: Jancsó Katalin
Maszkmester: Márta Magdolna
Fotó: Gáspár Miklós
Gyártásvezető: Bene Krisztina
Line Producer: Tarr Erika
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Eszenyi Enikő, Fekete Ernő, Kováts Adél, Cserhalmi György, Hámori Gabriella, Czinkóczi Zsuzsa, Máté Gábor, Seress Zoltán, Beata Fudalej, Gáspár Tibor, Hollósi Frigyes, Ladányi Jákob
2009, színes magyar játékfilm, 35 mm
Ott álltunk egy düledező épület előtt. Ő arra gondolt, hogy ez a ház elég ok arra, hogy a gyámügy ne vegye el tőle a gyerekeket, én pedig arra, hogy ez az épület lesz az utolsó csepp a pohárban, amiért mind a hat gyerek állami gondozásba kerül.
Ott álltunk egy düledező épület előtt. Ő arra gondolt, hogy ez a ház elég ok arra, hogy a gyámügy ne vegye el tőle a gyerekeket, én pedig arra, hogy ez az épület lesz az utolsó csepp a pohárban, amiért mind a hat gyerek állami gondozásba kerül.
Az öt éves Lívia és a két éves Armandó csüggött rajta; a fiú a karján, a lány a lábánál. Erzsike rajtuk kívül még kilenc gyereknek adott életet, közülük kettő már "kirepült", nagykorúak. A két ragaszkodó kicsi szinte teljesen pucér volt. Az anyjuk is állami gondozásból jött, és lehet, hogy Lívia és Armandó is odatartanak. Az örvény beszippantja az embert, könnyen visszarántja a következő életeket is oda, ahonnan a régiek indultak.
Mért van ez?
A hat hónapon át Toldon és környékén forgatott film erre a kérdésre keresi a választ.
Rendező: Szekeres Csaba
Operatőr: Szekeres Csaba
Vágó: Kiss Sándor
Kreatív producer: John Oates
Producer: Sándor Pál
Koprodukciós partner: The Open University (GB)
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
2009 Színes magyar dokumentumfilm, HD
"Letépem a körmöd!" Egy majd' négyéves gyerek mondta dühösen a tizenhét éves testvérének, amikor az nem engedte szétdobálni az iskolai könyveit.
Nincs tapintat, nincs cinkos egymásra kacsintás, nincs önfeledt nevetés ebben a gesztusban. Csak a nincs van. A játék szomorú elmúlása.
"Letépem a körmöd!" Egy majd' négyéves gyerek mondta dühösen a tizenhét éves testvérének, amikor az nem engedte szétdobálni az iskolai könyveit.
Nincs tapintat, nincs cinkos egymásra kacsintás, nincs önfeledt nevetés ebben a gesztusban. Csak a nincs van. A játék szomorú elmúlása.
Így kezdődött el a Három gyerek, három sors című filmmel a viszonyunk. Talán a viszony nem illendő kifejezés ehelyütt, mégis több és mélyrehatóbb kapcsolat ez egy filmforgatás szakmai elkötelezettségénél.
A Pécsett, Zákányon és Mezősason forgatott film három kisgyermeknek és azok családjának sorsát, jövőjét, lehetőségeit követi nyomon. Arra törekszik, hogy a néző rálátást kapjon a különböző körülmények között élő gyermekek testi és lelki fejlődésére. Hogy bemutassa, mi határozza meg egy gyermek jövőjének alakulását az óvodáskorban.
Rendező: Szekeres Csaba
Operatőr: Szekeres Csaba
Hangmérnök: Zalányi László
Vágó: Kiss Sándor
Kreatív producer: John Oates
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió a The Open University (GB) megrendelésére
2009 Színes magyar dokumentumfilm, HD
Két kis bolt magányos tulajdonosa, a kölyökképű Fotós és az idősödő Fodrásznő esténként egy lopott órát tölt együtt: különös történetekkel szórakoztatják egymást. Ám az egyik történet valóságosnak bizonyul, és magával sodorja őket – a tragédiába vagy a happy endbe…
Két kis bolt magányos tulajdonosa, a kölyökképű Fotós és az idősödő Fodrásznő esténként egy lopott órát tölt együtt: különös történetekkel szórakoztatják egymást. Ám az egyik történet valóságosnak bizonyul, és magával sodorja őket – a tragédiába vagy a happy endbe…
Rendező: Dési András György, Móray Gábor
Író: Dési András György, Móray Gábor
Operatőr: Csukás Sándor
Zeneszerző: Peter Ogi
Vágó: Mehrli Noémi
Hangmérnök: Madácsi Imre, Várhegyi Rudolf
Látványtervező: Mátyássy Péter
Jelmez: Sinkovics Judit
Maszkmester: Madarasi Anikó
Gyártásvezető: Naszódi Katalin
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Papp Vera, Hajduk Károly, Kovács Zsolt, Zrinyi Gál Vince, Geltz Péter, Rácz Gábor, Pető Kata
2009, színes magyar kisjátékfilm, HD
A film korunk jellemző nagyvárosi problémáját, a magányt mutatja be egy érett nőnek és egy tíz éves fiúnak a történetén keresztül. A rövidfilm a magányhoz úgy közelít, hogy bemutatja a nőnek a pótcselekvését, amit az egyedülléte ellen talál ki.
A film korunk jellemző nagyvárosi problémáját, a magányt mutatja be egy érett nőnek és egy tíz éves fiúnak a történetén keresztül. A rövidfilm a magányhoz úgy közelít, hogy bemutatja a nőnek a pótcselekvését, amit az egyedülléte ellen talál ki.
A nő gyógyszere egyszerre szélsőséges, és ártalmatlan. Szélsőséges, hiszen egy groteszk helyzetet idéz elő, ha az évnek nem a megszokott, hanem bármelyik, akár mindegyik napján akarja megülni a szeretet ünnepét. Ehhez azonban nincsen partnere. Így lejár az utcára, hogy fogjon magának valakit, akit megajándékozhat. A film egy kétszereplős történet, de van egy harmadik szereplő is, az utca, a villamos megálló a megállóban várakozó embereivel. Itt tehát egy olyan történetet látunk, amely a furcsa személyes kistörténeten keresztül a sokaság magányát meséli el.
Rendező: Schwechtje Mihály
Író: Schwechtje Mihály
Operatőr: Herbai Máté
Zeneszerző: Kiss Tibor
Vágó: Makk Lili
Hangmérnök: Madácsi Imre, Csáki János
Díszlettervező: Stork Csaba
Jelmez: Balog Zsófia
Maszkmester: Madarasi Anikó
Gyártásvezető: Naszódi Katalin
Producer: Sándor Pál, Naszódi Katalin
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Labán Roland, Rezes Judit, Börcsök Enikő
2009, Színes magyar kisjátékfilm, HD

A film főszereplője egy zeneszerző, aki archív felvételeket néz és hallgat a pusztulás különböző formáiról: tömeggyilkosságok, háborúk, holocaustok, társadalmi katasztrófák, és eközben a bennük föllelhető, felismerhető hangzásokat, ritmusokat megpróbálja lekottázni.
A film főszereplője egy zeneszerző, aki archív felvételeket néz és hallgat a pusztulás különböző formáiról: tömeggyilkosságok, háborúk, holocaustok, társadalmi katasztrófák, és eközben a bennük föllelhető, felismerhető hangzásokat, ritmusokat megpróbálja lekottázni.
A szimfonikus zenekarral rögzített „műnek” tomboló sikere van. Később látunk egy képet, melyben a metróba vezénylik az embereket kivégzéshez – az akció alatt a zenemű szól. A kivégzésre terelt tömegben ott a zeneszerző is. Az újabb pusztítást, csak a metró mélyébe tartó emberek hátának képével és a kivégzés hangjaival mutatjuk meg. Ezt az eseményt egy másik zeneszerző, „hangász” éppen megörökíti.
Rendező: Sopsits Árpád
Író: Sopsits Árpád
Operatőr: Győri Márk
Zeneszerző: Tóth Péter
Vágó: Hájos Zsolt
Hangmérnök: Major Csaba
Díszlettervező: Sopsits Árpád
Jelmez: Sopsits Árpád
Smink: Madarasi Anikó
Gyártásvezető: Naszódi Katalin
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Antal János, Anger Zsolt, Érsek-Obádovics Mercédesz, Dosztár Boglárka
2009 Színes magyar kisjátékfilm, HD
A film a gyermeki lélekben bujkáló kétségbeesésről, az egyre érthetetlenebb és durvább egymás- és önpusztításról szól. Nagyon megszoktuk és szeretjük azt hinni, hogy a gyermekek ártatlanok, holott a gonosz bennük is ott lakozik, és kiszolgáltatottságuk, manipulálhatóságuk miatt akár áldozatokká is válhatnak (lásd egyes szekták, sátánizmus).
A film a gyermeki lélekben bujkáló kétségbeesésről, az egyre érthetetlenebb és durvább egymás- és önpusztításról szól. Nagyon megszoktuk és szeretjük azt hinni, hogy a gyermekek ártatlanok, holott a gonosz bennük is ott lakozik, és kiszolgáltatottságuk, manipulálhatóságuk miatt akár áldozatokká is válhatnak (lásd egyes szekták, sátánizmus).
Olyan tény ez, amivel ma bárhol a világon számolni kell. A film az elmúlt években Magyarországon megtörtént, megmagyarázhatatlannak tűnő tragikus események motívumaiból építkezik. Elsősorban azt az atmoszférát kívánja bemutatni, amiben ezek a dolgok megtörténtek, megtörténhettek, egyfajta látleletet adva korunk összezavarodott lelkületéről. A történet a kamaszkorról, az élet és a halál különös megtapasztalásáról szól, amikor a gyermekekben szinte egyszerre ébred fel a szexuális és a halálvágy.
Rendező: Sopsits Árpád
Író: Sopsits Árpád
Operatőr: Győri Márk
Zeneszerző: Debreczeni Róbert
Vágó: Miklós Mari
Hangmérnök: Csáki János
Jelmez: Breckl János
Gyártásvezető: Valkony Zsolt
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
2008, színes magyar játékfilm, 35 mm
Telik, ahogy múlik.
Amúgy meg jó, sőt túl jó.
Kánikula, de aztán besötétedik.
A végére meg minden világos lesz.
Fiatal fiú és lány évődik forró nyári napon egy balatoni villában.
Amíg a fiatalok zuhanyoznak középkorú, jó karban lévő férfi érkezik észrevétlenül, majd terrorizálni kezdi a két fiatalt. Ördögi terve szerint arra fogja őket kényszeríteni, hogy a napfogyatkozás alatt, szeretkezés közben a napba nézve – megvakuljanak.
Telik, ahogy múlik.
Amúgy meg jó, sőt túl jó.
Kánikula, de aztán besötétedik.
A végére meg minden világos lesz.
Fiatal fiú és lány évődik forró nyári napon egy balatoni villában.
Amíg a fiatalok zuhanyoznak középkorú, jó karban lévő férfi érkezik észrevétlenül, majd terrorizálni kezdi a két fiatalt. Ördögi terve szerint arra fogja őket kényszeríteni, hogy a napfogyatkozás alatt, szeretkezés közben a napba nézve – megvakuljanak.
A fiú megöli a férfit.
Újabb látogató érkezik, aki rendkívül hasonlít az előzőre. A fiatalok zavarából, a rosszul kimondott hazugságokból rekonstruálja a történteket. Az előzőhöz nagyon hasonló helyzet generálódik. Megalázó szellemi fölény a férfi részéről, kísérlet a partnerségre és az áldozattá válás elkerülésére a fiatalok részéről.
Háromszereplős thriller, a pszichében játszódó történet, amely nem nélkülözi a megfejtetlen titkokat, megmutatja a bensőnkben velünk élő gonoszt, a bűn elől bűnbe menekülő vétkest.
Rendező: Zilahy Tamás
Író: Németh Gábor, Zilahy Tamás
Operatőr: Marton B. Frigyes
Zeneszerző: Erdész Róbert
Hangmérnök: Vámosi András
Vágó: Rakoncza Gábor
Jelmez: Balai Zsuzsa
Maszkmester: Varga Ági
Gyártásvezető: Duca Andrea
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Hegedűs D. Géza, Nagy Cili, Ötvös András
2008, színes magyar kisjátkfilm, Digibeta
Tényfeltáró dokumentumfilm
A film két, azonos szinten feldolgozott élethelyzet, illetve eseményláncolat: az első tömb az Olaszliszkán nemrégiben gyermekei jelenlétében halálra vert tiszavasvári ornitológus, tanár Sz. Lajos esetét kívánja dokumentálni, a párhuzamos történet pedig egy 13 éves leukémiás kisfiú és szüleinek kálváriáját, majd a gyermek halálának körülményeit próbálja ábrázolni egy fővárosi gyermekklinikán.
Tényfeltáró dokumentumfilm
A film két, azonos szinten feldolgozott élethelyzet, illetve eseményláncolat: az első tömb az Olaszliszkán nemrégiben gyermekei jelenlétében halálra vert tiszavasvári ornitológus, tanár Sz. Lajos esetét kívánja dokumentálni, a párhuzamos történet pedig egy 13 éves leukémiás kisfiú és szüleinek kálváriáját, majd a gyermek halálának körülményeit próbálja ábrázolni egy fővárosi gyermekklinikán.
Rendező: Jeles András
Operatőr: Jeles András
Vágó: Jeles András
Gyártásvezető: Duca Andrea
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
2008 Színes magyar dokumentumfilm, Beta SP
Egy 20 éves író, induló irodalmi tehetség azzal tölti napjait, hogy otthon az írógépénél ülve lázasan keres egy novella témát. Egyszer csak kitalálja: egy kémről kéne írnia, aki Budapesten bujkál.
Egy 20 éves író, induló irodalmi tehetség azzal tölti napjait, hogy otthon az írógépénél ülve lázasan keres egy novella témát. Egyszer csak kitalálja: egy kémről kéne írnia, aki Budapesten bujkál.
Rögtön neki is lát a munkának, és a kémtörténet megelevenedik a filmben. A képzeletbeli események nagyon ígéretesen indulnak, ám az írónak olykor vissza kell zökkennie a valóságba. Vagy a szomszéd szobában haldokló nagyanyja hívja kiabálva magához, hogy kéri az ebédjét, vagy az anyja érkezik haza a munkából esténként. Időnként furcsa látogatók is beállítanak az utcáról, már ahogy az a hétköznapi életben lenni szokott. És miközben a novella cselekménye halad előre, az író abba sorra beleszövi hétköznapi élete szereplőit, ahogyan a képzelete diktálja. De mindkét világ igazi hőse egy öregasszony, a halálos beteg nagyanya, aki utolsó óráiban életre szóló tanulságokkal leckézteti meg saját irodalmi tevékenységétől megszédült unokáját.
Rendező: Bereményi Géza
Író: Bereményi Géza
Operatőr: Kardos Sándor
Zeneszerző: Horváth Károly
Vágó: Miklós Mari
Hangmérnök: Madaras Attila
Díszlettervező: Varga Péter
Jelmez: Luzsi Tímea
Maszkmester: Márta Magdolna
Gyártásvezető: Valkony Zsolt
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Koproducer: MTV Zrt.
Szereplők: Törőcsik Mari, Horváth Illés, Nyakó Juli, Gáspár Sándor, Holecskó Orsolya
2008. Színes magyar televíziós film, Digibeta
A film egy megtörtént bűncselekményt dolgoz fel: két tizenéves lány meggyilkolt egy taxisofőrt.
A film egy megtörtént bűncselekményt dolgoz fel: két tizenéves lány meggyilkolt egy taxisofőrt.
A gyilkosságról szóló hír kapcsán a rendező meglehetősen jellemző közegben mutat be egy olyan generációt, amely számára a szexnek illetve a nemiségnek eddig egyáltalán nem használt jelentése van. A hagyományos szerepek és tabuk már megszűntek, a testiséghez kapcsolódó szemérem és érzelmesség nem létezik. A fiatalok eszköznek tekintik a testüket. A történetben ez a generáció találkozik egy másikkal, a taxisokéval, akik hagyományosan a kisstílű bűnöző és a kispolgári lét határán ingadoznak. A történet két szálon fut: egyrészt a két lány személyiségét, illetve környezetüket mutatja be, másrészt a taxisofőrökét.
www.lanyokfilm.hu
Rendező: Faur Anna
Író: Faur Anna
Operatőr: Gondár András
Zeneszerző: Hegedűs Márton
Vágó: Arányi Vanda
Felvételi hang: Zányi Tamás
Utómunka hangmérnök: Márkus Tamás
Látványtervező: Asztalos Adrienn
Jelmez: Nagy Fruzsina
Fotó: Perlaki Márton
Gyártásvezető: Valkony Zsolt, Gyárfás Eszter
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Főszereplők: Fulvia Collongues, Helene Francois
Szereplők: Zsótér Sándor, Rába Roland, Mundruczó Kornél, Fullajtár Andrea, Péterfy Bori, Polgár Tamás
színes magyar játékfilm, 35 mm

Örkény István kisregénye nyomán
Örkény István kisregénye nem csak a halálról szól. Sokkal inkább az életről. Arról, hogy kinek milyen előnyökkel jár(hat) másvalaki halála. Hova fordul a lélek, mivé lesz a jellem, erkölcs – ha az életben maradottaknak oly nagy előny lehet, ha valaki végleg eltávozik.
Örkény István kisregénye nyomán
Örkény István kisregénye nem csak a halálról szól. Sokkal inkább az életről. Arról, hogy kinek milyen előnyökkel jár(hat) másvalaki halála. Hova fordul a lélek, mivé lesz a jellem, erkölcs – ha az életben maradottaknak oly nagy előny lehet, ha valaki végleg eltávozik.
Ami a meghalás folyamatát megelőzi, kíséri és követi – ez a történet felszíne. Ami a lelkekben folyik, habzik, ez a történet mélye. A tv-film a jobb körülményekért, érvényesülésért kapálózó életről szól, aminek a végén ott a meghalás.
Mikóné, a haldokló, aki anyjával él egy kis lakásban, kénytelen befogadni egy gyanúsan cigány származású családot, hogy legyen ki ápolja majd a félig vak édesanyját az ő halála után.
J. Nagy, a magát másodvonalba soroló, egykor népszerű TV-s személyiség a halálával akar maradandót alkotni.
Korom Áron pedig, a kezdő rendező, aki lehetőséget kapott arra, hogy a halálról forgathasson dokumentumfilmet, a jövője, az élete megoldása, karrierje miatt megszállottan, keményen mindent megtesz azért, hogy a filmje pontos, teljes és igaz legyen. Nincs itt érzelmesség. Profizmus van. A hősök halála is valamiféle megfelelésről szól.
Rendező: Pacskovszky József
Író: Örkény István
Operatőr: Kardos Sándor
Vágó: Kornis Anna
Hang: Oláh Ottó
Jelmez-, díszlettervező: Bozóki Mária
Maszk: Márta Magdolna
Gyártásvezető: Valkony Zsolt
Producer: Sándor Pál
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Jordán Tamás, Molnár Piroska, Mundruczó Kornél, Tóth Anita, Györgyi Anna, Gáspár Tibor, Gábor Dani, Gazsó György, Fon Gabriella, Jónásné Terike, Tándor Lajos, Tóth Sándor, Báron György, Bikácsi Gergely, Rudolf Teréz, Fátyol Hermina
2007, színes magyar tévéfilm, 55 perc
Négy régi jó barát – a rendszerváltásig mindnyájan vasutasok – a leépítések áldozatai lesznek. Sok évvel ez után, amikor már a régi állomást is elhordták, Honos falu egykori állomásfőnöke Béke Dezső (Szarvas József) értesítést kap a városból, hogy menjen be az állomás irodájára.
Négy régi jó barát – a rendszerváltásig mindnyájan vasutasok – a leépítések áldozatai lesznek. Sok évvel ez után, amikor már a régi állomást is elhordták, Honos falu egykori állomásfőnöke Béke Dezső (Szarvas József) értesítést kap a városból, hogy menjen be az állomás irodájára.
A MÁV ugyanis ezt a szárnyvonali állomást nézte ki a szállított áruk ellenőrzésére. Béke Dezső, hogy barátaival (Derzsi János, Badár Sándor, Zelei Gábor) együtt alkalmilag újra álláshoz jusson, azt hazudja, az állomás még létezik, és képesek ellátni a feladatot. És innentől elkezdődik az őrület…
www.hasutasok.hu
Rendező: Szőke András
Író: Szőke András, Grecsó Krisztián
Operatőr: Halász Gábor
Zene: Márta István
Vágó: Miklós Mari
Hangmérnök: Csáki János
Díszlet: Varga Péter
Jelmez: Frankl Mónika, Balai Zsuzsa
Standfotó: Havran Zoltán
Gyártásvezető: Valkony Zsolt
Producer: Sándor Pál
Koprodukciós partner: RTL Klub
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Derzsi János, Szarvas József, Zelei Gábor, Badár Sándor, Rostás Róbert, Bordán Irén, Martinovics Dorina, Hernádi Judit, Farkasházi Réka, Szőke András, Márta István, Farkasházy Tivadar, Horváth János, Todd Williams, Varga Lívius, Petrovics Edina, Hunyadi László, Mikó György, Eichinger Ferenc
2007, színes magyar játékfilm, 82 perc, 35 mm

Egy pesti bérház – a Noé bárkája. Egy öregember, Stock Ede (Garas Dezső), aki egyedül neveli unokáját. Egy barátság – sok évtizedes – Tálas Auréllal (Kállai Ferenc), aki 15 éve nem mozdul ki a házból. És egy TV vetélkedő, melyben 5 millió forintot lehet nyerni az ország legjobb nagypapájának.
Egy pesti bérház – a Noé bárkája. Egy öregember, Stock Ede (Garas Dezső), aki egyedül neveli unokáját. Egy barátság – sok évtizedes – Tálas Auréllal (Kállai Ferenc), aki 15 éve nem mozdul ki a házból. És egy TV vetélkedő, melyben 5 millió forintot lehet nyerni az ország legjobb nagypapájának.
Stock jelentkezik, és a ház lakói, akik utálták egymást, felkészítik az öregembert a vetélkedőre. Észrevétlenül születnek meg az emberi kapcsolatok. Észrevétlenül – a közös cél érdekében – szűnik meg a gyűlölet és összeáll egy közösséggé a ház.
És Stock nyer 5 milliót.
És Stock sok évtizedes vágya teljesül. Egy Harley Davidsonon elmotorozik a végtelenbe; örök barátjával, Tálas Auréllal.
www.noefilm.hu
Rendező: Sándor Pál
Forgatókönyv: Tóth Zsuzsa
Operatőr I.: Szabó Gábor
Operatőr II.: Marosi Gábor
Zene: Yonderboi
Vágó: Miklós Mari
Hangmérnök: Juhász Róbert
Jelmeztervező: Breckl János
Standfotó: Szabó Adrienn
Line Producer: Kormos Andrea
Producer: Sándor Pál
Koprodukciós partner: RTL Klub, Mafilm Rt.
Gyártó: Hunnia Filmsúdió
Szereplők: Garas Dezső, Stefanovics Angéla, Kállai Ferenc, Törőcsik Mari, Szőke András, Badár Sándor, Szabó Győző, Vida Péter, Bartsch Kata, Rónai Attila, Bordán Irén, Jordán Tamás, Oszvald Marika, Ganxsta Zolee, Pindroch Csaba, Verebes Linda, Alföldi Róbert, Kari Györgyi, Kiss Mari, Szarvas József
2007, színes magyar játékfilm, 104 perc, 35 mm

1913 Magyaroroszág. Brenner József (Ulrich Thomsen) író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát (Kirsti Stuboe). Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé.
1913 Magyaroroszág. Brenner József (Ulrich Thomsen) író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát (Kirsti Stuboe). Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé.
Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, orvos és beteg egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik. Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. Brenner doktor szövetséget akar köt vele, hogy segítségével mindazt megvalósítsa, ami eddig neki nem sikerült. A Gonosz azonban testestül-lelkestül akarja magának Brennert. Ezért a szövetségért nagy árat kell fizetnie az orvosnak. Gizella cserébe, arra kéri Brennert, hogy vágja ki az agyát, szabadítsa meg a Gonosztől, hozza el számára a felejtést. Brennernek nincs választása. El kell pusztítania Gizellát: az egyetlen embert, akit igazán szeretett.
opium.film.hu
Rendező: Szász János
Forgatókönyv: Szász János, Szekér András
Operatőr: Máthé Tibor
Vágó: Kornis Anna
Hangmérnök: Sipos István, Manuel Laval, Matthias Schwab
Díszlet: Lázár Tibor
Jelmez: Breckl János
Standfotó: Mészáros Katalin
Line Producerek: Kormos Andrea, Tarr Erika
Producerek: Sándor Pál, Andras Hamori
Koproducer: EuroArts Filmed Entertainment GmbH
Gyártó: Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Ulrich Thomsen, Kirsti Stuboe, László Zsolt, Börcsök Enikő, Bognár Gyöngyvér, Rába Roland, Kassai László, Szőllősi Zoltán, Szőllősi Géza, Horváth Ákos, Mádl Miklós, Horváth Csaba, Rozsnyai Dóra, Molnár Erika, Fekete Kata, Tzafetaas Roland, Kovács Martina, Vass Teréz, Blaskó Bori, Fejes Kitty, Juhász Éva
2007, színes magyar játékfilm, 108 perc, 35 mm

A film két hőse, Olivér és Ficskó két elkötelezett étteremkritikus, aki szenvedélyesen harcol a konyhaművészet becsületéért és színvonaláért, vitriolos hangon ostorozza a szakma kontárait és kufárait. A sértett vendéglősök bosszút esküsznek ellenük.
A film két hőse, Olivér és Ficskó két elkötelezett étteremkritikus, aki szenvedélyesen harcol a konyhaművészet becsületéért és színvonaláért, vitriolos hangon ostorozza a szakma kontárait és kufárait. A sértett vendéglősök bosszút esküsznek ellenük.
Egy talpraesett, tűzrőlpattant, ifjú menedzser lányt: Milicát bízzák meg, hogy felfedje kilétüket, ők tudniillik Lumnitzer nővérek álnéven publikálják cikkeiket, és aztán ártalmatlanná tegye őket vagy úgy, hogy egyszerűen megveszi a két kritikust vagy elcsábítja bájaival vagy végső esetben elteszi őket láb alól. Elkezdődik a küzdelem a Lumnitzer nővérek és Milica között, ez a különleges harci cselekmény nagyon sok mulatságos helyzetet, fergeteges komikumot produkál.
Rendező: Bacsó Péter
Forgatókönyv: Bacsó Péter
Operatőr: Andor Tamás, Tóth Zsolt
Narrátor: László Zsolt
Zene: Vukán György
Ének: Charlie
Vágó: Miklós Mari
Hangmérnök: Juhász Róbert
Díszlet: Czédly Imre
Jelmez: Breckl János
Fotó: Kende Tamás
Line Producer: Kormos Andrea
Koproducer: Dragan Djurkovic
Producer: Sándor Pál, Szekeres Dénes
Gyártó: Hunnia Filmstúdió, Tivoli-Filmprodukció, VITHire Belgrád (Szerbia-Montenegró), Mafilm Rt.
Szereplők: Alföldi Róbert, Rudolf Péter, Hegyi Barbara, Udvaros Dorottya, Szabó Győző
2006, színes magyar játékfilm, 103 perc, 35 mm

A lakótelepi panelházban elsején elzárják a gázt. A lakóközösség tartozik a Gázműveknek. Mikor a nyolcadik napon, az önkormányzati illetékeskkel való találkozás után világossá válik, hogy senkire sem számíthatnak, Gáspár, a kétgyermekes apuka egy családi veszekedést követően kétségbeesett ötletteláll elő: tüzifát hasogat a karácsonyfából és tüzet rak a gyerekszobában.
A lakótelepi panelházban elsején elzárják a gázt. A lakóközösség tartozik a Gázműveknek. Mikor a nyolcadik napon, az önkormányzati illetékeskkel való találkozás után világossá válik, hogy senkire sem számíthatnak, Gáspár, a kétgyermekes apuka egy családi veszekedést követően kétségbeesett ötletteláll elő: tüzifát hasogat a karácsonyfából és tüzet rak a gyerekszobában.
Producer: Sándor Pál, Bosnyák Miklós
Rendező: Mátyássy Áron
Író: Mátyássy Áron
Operatőr: Győri Márk
Vágó: Peszleg Brigitta, Mátyássy Áron
Zene: Márkos Albert
Hangmérnök: Balázs Gábor
Helyszíni hang: Hornos Gergő
Díszlet: Blaumann Edit
Jelmez: Hoffmann Bea
Gyártásvezető: Valkony Zsolt
Szereplők: Bandor Éva, Kovács Krisztián, Vass Teréz, Nagy Mari, Spindler Béla, Mohácsi Julcsi, Váncza Tihamér, Gyurkovics Zsuzsa
2006, színes magyar kisjátékfilm, 25 perc, 35 mm
Pacskovszky József legújabb filmje, előző alkotásainak, A mi szerelmünk-nek és A boldogság színé-nek vonalát folytatja. A csillagok és a Föld között játszódó történetek füzére erőteljes, színes képi világban jelenik meg. Lírai? Groteszk? Ironikus? Csak annyira, amennyire a világ az...
Pacskovszky József legújabb filmje, előző alkotásainak, A mi szerelmünk-nek és A boldogság színé-nek vonalát folytatja. A csillagok és a Föld között játszódó történetek füzére erőteljes, színes képi világban jelenik meg. Lírai? Groteszk? Ironikus? Csak annyira, amennyire a világ az...
Emberi sorsok Földön és Égen. Egy orosz űrhajós, egy orosz kötéltáncosnő és egy olasz illuzionista. Egy levágott fülű öregember és egy fodrászlány. Egy fekete lány és egy fehér mikrobiológus. Egy gyilkos és egy kriminál-pszichológusnő. Budapest, Moszkva, Róma.
Rendező: Pacskovszky József
Forgatókönyv: Pacskovszky József, Sándor Pál, Gózon Francisco
Operatőr: Gózon Francisco
Vágó: Koncz Gabriella
Hangmérnök: Kovács György
Díszlet: Czédly Imre
Jelmez: Nagy Fruzsina
Fotó: Szlovák Judit
Line Producer: Kormos Andrea
Koprodukciós partnerek: Palomar S.p.a. – Róma, 21st Century DreamQuest Films Ltd. – Toronto, MTV Rt., FilmArt
Producer: Sándor Pál
Szereplők: Natalia Szeliversztova, Dimitrij Pavlenko, Marco Bonini, Tóth Ildikó, László Zsolt, Fosu Nicolett, Pindroch Csaba, Kállai Ferenc, Balla Eszter, Györgyi Anna, Csopej Krisztina, Konsztantin Konov
2005, színes magyar játékfilm, 91 perc, 35 mm
Díjak:
- Magyar Játékfilmszemle – 2005: A Legjobb Forgatókönyv Díja Pacskovszky Józsefnek, Sándor Pálnak és Gózon Francisconak
Egy magányos férfi éli kellemes életét, jön-megy a munkahelye és kényelmes lakása között, mindaddig, amíg fura események ki nem zökkentik a napi rutinból. A történet színhelye a jövő, de játszódhatna akár a múltban is.
Egy magányos férfi éli kellemes életét, jön-megy a munkahelye és kényelmes lakása között, mindaddig, amíg fura események ki nem zökkentik a napi rutinból. A történet színhelye a jövő, de játszódhatna akár a múltban is.
Rendező: Móray Gábor, Dési András György
Forgatókönyv: Móray Gábor
Operatőr: Csukás Sándor
Zene: Ogi
Vágó: Forgács Péter
Hangmérnök: Várhegyi Rudof
Díszlet: Imre Czédly
Trükk: Horváth György
Producer: Oláh Kata
Executive Producer: Sándor Pál
Szereplők: Murányi Tünde, Scherer Péter
2005, színes magyar rövidfilm, 15 perc, Beta SP
Díjak:
- BUSHO Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Budapest - 2005: 1. díj
- 24. Brüsszeli Nemzetközi Fantasztikus Filmek Fesztiválja - 2006: Nagydíj
- 22. Amszterdami Fantasztikus Filmek Fesztiválja - 2006: Fekete Tulipán-díj a Legjobb Rövidfilmnek
- Nashville Filmfesztivál, USA - 2006: A legjobb rövidfilm díja (A díj Oscar-kvalifikációval jár)
- Aye Aye Fesztivál, Franciaország - 2006: Az Európai Fórum díja
- DaKINO IFF, Románia - 2006: A legjobb operatőr díja
- X_Science, Olaszország - 2008: 1. díj
Fesztiválmeghívások:
- Versenyprogram: Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivál 2005
- Moviemiento, utazó fesztivál 2005
- Nemzetközi Tudományos Fimfesztivál 2005 Szolnok
- BUSHO Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál 2005 Budapest
- 2. Aranyszem operatőrfesztivál 2005 Budapest
- 21. Interfilm Berlini Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
- 10. Keralai Nemzetközi Filmfesztivál (India)
- Scienceplusfiction, Trieszti Nemzetközi Filmfesztivál
- Clermont-Ferrand-i Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, 2006
- Future Film Festival, Bologna, 2006
- 12. Bradfordi Filmfesztivál
- 24. Brüsszeli Nemzetközi Fantasztikus Filmek Fesztiválja
- Bermudai Nemzetközi Filmfesztivál
- 37. Filmszemle
- MFA Baleári szigetek-i Nemzetközi Filmfesztivál
- 22. Amszterdami Fantasztikus Filmek Fesztiválja
- Shadowline Salernói Filmfesztivál
- Aarhusi Független Művészetek Fesztiválja
- 18. Isztanbuli Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
- Sci-Fi London
- Brüsszeli Rövidfilm Fesztivál
- Cinema Corto in Bra Európai Rövidfilmek Fesztiválja
- Nashville-i Filmfesztivál
- 10. Puchon Nemzetközi Fantasztikus Filmek Fesztiválja (PiFan)
- La Cittadella del Corto Fesztivál, Trevignano
- Arcipelago Fesztivál, Róma
- 5. Fantasztikus Film Hétvége, Bradford
- Village International D-Cinema Fesztivál, Lisszabon
- Benicassimi Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
- Espoo Ciné Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Finnország
- Anonimul IFF, Bukarest
- Lyon-Villeurbanne-i Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
- Imaginaria Filmfesztivál
- Aye Aye Filmfesztivál, Nancy en Lorraine
- DokumentArt Fesztivál, Neubrandenburg
- 9th Mecal Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Barcelona
- 11. Új Filmek Nemzetközi Fesztiválja, Split
- Ciruito Off, Velence
- Legjobb Rövidfilmek Fesztiválja, La Ciotat
- 12. Rövidfilm Fesztivál, Drama, Görögország
- 3. Court Metrange, Rennes
- 11. Gördülő Fesztivál, Ankara
- AISFF 2006, Szöul
- 11. Ourense-i Független Filmek Nemzetközi Fesztiválja
- La Boca del Lobo Rövidfilmek Fesztiválja, Madrid
- Unlimited, Rövidfilm-fesztivál, Köln
- Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Leuven
- DaKINO IFF, Bukarest
- Platforma Video6, Athén
- Faircourt, Beauvais
- Crown Point Festival, New York
- 3. X_Science, Genova
Versenyen kívül:
- Filmünnep, Pécs, 2005
- Best of AFFF, Curacao, Willemstadt, 2006
- Digital Voices, Görögország 2007
- 6. Magyar Filmtavasz (Wegierska Wiosna Filmowa 6) Lengyelország, 2007
- CineEurope, Zwierzyniec
- Le Bar des Clandestins, Brüsszel
- Festival of the Ancient Olympia
- Dokumenta XII., Kassel (Project Temporary Home, Movimiento)
- Action Field Kodra Visual Arts Festival, Thessaloniki
- Sunset Cinema, Luxenburg
- 7. Los Aneles-I Magyar Filmek Fesztiválja
- EUShorts, Budapest
- FEST - International Science Media Fair, La Cappella Underground, Trieste
- Check the Gates – Magyar Filmfesztivál Londonban, a Magyar Intézet szervezésében, 2008
A 639. BABA az Oscar-díjas Michael Gondry Az álom tudománya című rendezése kísérőfilmjeként került a magyar mozikba 2007. április 26-án.

Ez a film arra tesz kísérletet, hogy különböző ritmusok segítségével mondjon el klasszikus, narratív történeteket, csak lábakon keresztül.
Ez a film arra tesz kísérletet, hogy különböző ritmusok segítségével mondjon el klasszikus, narratív történeteket, csak lábakon keresztül.
Az anyag öt kicsi fejezetből áll – öt különböző, lehetséges megközelítési móddal. A film alkotói arra keresnek választ, hogy a megszokott arccal, kézzel és teljes testtel elmesélt történetek helyett képesek-e csak lábakon keresztül átélhetővé tenni mindennapi helyzeteket.
Rendező: Sopsits Árpád
Operatőr: Gózon Francisco
Zene: Sopsits Árpád
Vágó: Barsi Béla
Hangmérnök: Csáki János
Line Producer: Kormos Andrea
Producer: Sándor Pál
Szereplők: Susmán Krisztián, amatőr szereplők
2004, színes magyar kisjátékfilm, 15 perc, video
A film története a középkorban játszódik, de ezt nem kell komolyan venni. Van egy ország, ahol egy kissé lökött király uralkodik. Ez nem kelt különösebb feltűnést, ugyanis itt nagyjából mindenki lökött.
A film története a középkorban játszódik, de ezt nem kell komolyan venni. Van egy ország, ahol egy kissé lökött király uralkodik. Ez nem kelt különösebb feltűnést, ugyanis itt nagyjából mindenki lökött.
A Pohárnok háza a történések fő színtere, a Pohárnok – a mindenkori kisember – pedig főszereplője ennek a lökött világnak, amelyben egyre elképesztőbb események szabadulnak el. Itt van még a Pohárnok két fia Estván és Péter, na meg a lánya, a kis cafka Cifka, aki mindenképpen idő előtt szeretné elveszíteni a szüzességét. Fontos szerepet kap még a filmben Kata, a pohárnok nagyszájú felesége, a Nagy Lothár, a hóhér, Kozár, a bérgyilkos és természetesen Anasztázia, az anyós.
Rendező: Tímár Péter
Író: Szekér András („A Pohárnok háza”)
Forgatókönyv: Szekér András
Operatőr: Csukás Sándor
Vágó: Tímár Péter
Zene: Závodi Gábor, Pierrot
Hangmérnök: Márkus Tamás
Díszlet: Borvendég Zsuzsa
Jelmez: Pető Beatrix
Fotó: Gáspár Miklós
Gyártásvezető: Rozsnyay Károly
Koprodukciós partnerek: RTL KLUB, MAFILM
Producer: Sándor Pál
Szereplők: Gálvölgyi János, Hernádi Judit, Bajor Imre, Kamarás Iván, Garas Dezső, Ganxta Zolee
2004, színes magyar játékfilm, 90 perc, 35 mm
Díjak: Magyar Játékfilmszemle – 2005: Közönségdíj 3. helyezett
A történet maga egyszerű, inkább a jellemek fontosak. Van egy nő, akit elzülleszt a szerelem, egy fiú, aki ebbe a nőbe szerelmes, de ez az érzés olyan felkavaróan erős, hogy a beteljesülésért képes az egész személyiségét megváltoztatni. A fiúnak van egy nagyon jó barátja, akinek el kell döntenie, hogy meleg-e vagy csak túlságosan szereti a barátját.
A történet maga egyszerű, inkább a jellemek fontosak. Van egy nő, akit elzülleszt a szerelem, egy fiú, aki ebbe a nőbe szerelmes, de ez az érzés olyan felkavaróan erős, hogy a beteljesülésért képes az egész személyiségét megváltoztatni. A fiúnak van egy nagyon jó barátja, akinek el kell döntenie, hogy meleg-e vagy csak túlságosan szereti a barátját.
A két férfi között a nő feltűnéséig szoros barátság volt, és ebből ered a bonyodalom. Vajon fenn tud-e maradni a barátság ebben a hármas viszonylatban, ki tud-e alakulni a szerelem, el tudja-e viselni ezt a barátságot, és maga a környezet hogyan éli meg az egész történetet…
Író-rendező: Hajdú Szabolcs
Operatőr: Erdélyi Mátyás
Vágó: Lemhényi Réka
Zene: Tiba Sándor
Hangmérnök: Zányi Tamás
Díszlet: Estan Monica
Foto: Szilágyi Lenke
Gyártásvezető: Sarudi Gábor
Producer: Simó Sándor, Budai György
Szereplők: Szabó Domokos, Nyitrai Illés, Vásári József, Török-Illyés Orsolya
2001, színes magyar játékfilm, 90 perc, 35 mm
Díjak:
- 32. Filmszemle: Legjobb elsőfilmes rendező
- 2002 - Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb első filmnek, a legjobb vágó Aranyolló-díja Lemhényi Rékának
1989 április 27 van, Petya tizennyolcadik szülinapja. A Moszkva téri nagy óra fél kilencet mutat, fiatalok ácsorognak a téren, várják a bulicímeket. Kigler kezében orosz pezsgő durran, Petya beleiszik az üvegbe, orrába fut a szénsav, Royal csúnyán kiröhögi… Csömör megszerezte a címeket, indulhat az este. Fel a Szabhegy tetejére, aztán át a várba, buliról-bulira, végig a városon. Hajnalban vissza a Moszkvára hamburgerezni, aztán kopás haza.
1989 április 27 van, Petya tizennyolcadik szülinapja. A Moszkva téri nagy óra fél kilencet mutat, fiatalok ácsorognak a téren, várják a bulicímeket. Kigler kezében orosz pezsgő durran, Petya beleiszik az üvegbe, orrába fut a szénsav, Royal csúnyán kiröhögi… Csömör megszerezte a címeket, indulhat az este. Fel a Szabhegy tetejére, aztán át a várba, buliról-bulira, végig a városon. Hajnalban vissza a Moszkvára hamburgerezni, aztán kopás haza.
A gimnáziumban kaotikus állapotok uralkodnak. Az érettségi előtti utolsó héten - "a politikai helyzetre való tekintettel" - eltörlik az 1945 utáni töri tételeket, ráadásul a segghülye Kiglert átengedik matekból. Irány haza pornót nézni! A srácok lenyúlnak egy szakadt Porschét Kiglerék autótelepéről, azzal virítanak a csajoknak.
Este a Moszkván Royal bizniszt ajánl a fiúknak, külföldi vonatjegyeket kéne hamisítani. "Utazás, lóvé, amit akarsz!" Petya bevállalja… Éjszakai fürdővel köszöntik május elsejét a Gellértben, majd hajnalban, a szállóból lopott nádszékekben reggeliznek a Szabadság hídon.
Már a ballagáson kiderül, hogy Royal apja valahogy megszerezte az írásbeli érettségi tételeket. Először mindenki hitetlenkedik…
Rendező: Török Ferenc
Forgatókönyv: Török Ferenc
Operatőr: Garas Dániel
Vágó: Barsi Béla
Zene: Temesvári Balázs
Hangmérnök: Zányi Tamás
Díszlet: Valcz Gábor
Jelmez: Rajnai Gitta
Fotó: Szalontai Ábel
Gyártásvezető: Fülöp Gábor
Producer: Simó Sándor
Szereplők: Karalyos Gábor, Pápai Erzsi, Balla Eszter, Béres Ilona, Csatlós Vilmos, Némethi András Szabó Simon, Jávor Bence, Kovács Zsolt, Csuja Imre
2001, színes magyar játékfilm, 88 perc, 35 mm
Díjak:
- 2001 - Magyar Filmszemle Elsőfilmes díja
Juli és András életük egy magányos, elkeseredett pillanatában ismerkedik meg egy budapesti utcán, amikor épp mindkettőjüknek leküzdhetetlen, fájó szüksége van valakire. András, a zseniálisnak tartott computer-programozó sok éve kábítószerfüggő, s többszöri sikertelen leszokási kísérlet után a történet elején elhatározza, hogy végez magával. Juli kezdő színésznő. Már hosszabb ideje vergődik egy kilátástalan kapcsolat hálójában.
Juli és András életük egy magányos, elkeseredett pillanatában ismerkedik meg egy budapesti utcán, amikor épp mindkettőjüknek leküzdhetetlen, fájó szüksége van valakire. András, a zseniálisnak tartott computer-programozó sok éve kábítószerfüggő, s többszöri sikertelen leszokási kísérlet után a történet elején elhatározza, hogy végez magával. Juli kezdő színésznő. Már hosszabb ideje vergődik egy kilátástalan kapcsolat hálójában.
Az elkövetkező hetekben az emberi lét legmélyebb bugyrait járják be együtt, a testi és lelki szenvedés, a megalázottság és a félelmek fénytelen poklát, melybe csupán kiteljesedő kapcsolatuk lop némi reménysugarat András lakásába zárva. A bezártság monotóniájában egymásra pergő napokban András elvonási tünetektől szenved, sokszor szinte elviselhetetlenül, Juli pedig aggódva, kétségbeesetten kapkodva, sokszor ügyetlenül, de mindig szeretettel próbál segíteni. A gyógyulással új remények, tervek jelennek meg András és Juli életében. Elhatározzák, hogy közösen megvalósítják András régi álmát: elutaznak Indiába.
Rendező: Dettre Gábor
Forgatókönyv: Dettre Gábor
Operatőr: Pap Ferenc
Vágó: Koncz Gabriella
Hang: Kovács György
Jelmez: Zámbó Gyula
Fotó: Komáromi Gábor
Gyártásvezető: Orosz Tibor
Line producer: Kormos Andrea
Gyártó: FilmArt Kft., Hunnia Filmstúdió
Producer: Hábermann Jenő, Simó Sándor
Szereplők: Ternyák Zoltán, Kovács Lajos, Tóth Ildikó, Borbiczky Ferenc, Sáfár Anikó, Székely B. Miklós, Monori Lili, Pápai Erzsi
2001, színes magyar játékfilm, 143 perc, 35mm
Díjak: 2003 - A Magyar Film- és Tévékritikusok Díja a legjobb férfi főszerepért Ternyák Zoltánnak, a legjobb női főszerep díja Tóth Ildikónak
Ez egy kalandfilm. Mondhatnánk: ideológiai kalandfilm, de igazi kalandokkal, forradalmakkal és háborúkkal, országokon és földrészeken át. Nagy utazás – rohanás a hit és az önazonosság nyomában. Hősünk félig magyar, félig spanyol, félig katolikus és félig zsidó, Latin-Amerikában született és nevelődött meggyőződéses kommunistának.
Ez egy kalandfilm. Mondhatnánk: ideológiai kalandfilm, de igazi kalandokkal, forradalmakkal és háborúkkal, országokon és földrészeken át. Nagy utazás – rohanás a hit és az önazonosság nyomában. Hősünk félig magyar, félig spanyol, félig katolikus és félig zsidó, Latin-Amerikában született és nevelődött meggyőződéses kommunistának.
Családja végigcipeli a fél világon, Che Guevara és Salvador Allende összeomlott forradalmából a "létező szocializmusba", Magyarországra. Az eredmény: forradalmár határok nélkül. Mi lesz vele az új világban, amely hallani se akar többé ideológiákról? Mi lesz azokkal, akiket egyszer már becsapott a történelem? Mi lesz a nyughatatlanokkal, a dühösekkel, a radikálisokkal? Hősünk újra végigrohan a fél világon, s ezúttal a horvátországi háborúba érkezik. „A történet a főszereplő, Ricardo (Eduardo Rózsa Flores) életútját követve bemutatja, hogy a különféle ideológiák összeütközése olykor elkerülhetetlenül háborúhoz vezet, melynek résztvevői gyakran akaratlanul sodródnak az eseményekkel, és a győzelem sosem hozza el számukra a remélt szabadságot.” (Kenderesi Andrea)
Rendező: Fekete Ibolya
Forgatókönyv: Fekete Ibolya
Operatőr: Jancsó Nyika, Erdély Mátyás, Antonio Farias
Vágó: Kornis Anna H.S.E.
Hangmérnök: Juhász Róbert
Díszlet: Mladen Ožbolt
Jelmez: Snježana Škrinjaric
Főgyártásvezető: Kormos Andrea
Produkciós vezető: Dettre Gábor
Fotó: Dettre Gábor
Producerek: Simó Sándor, Hans Kutnewsky, Damir Terešak, J.J. Harting
Gyártó: Hunnia Filmstúdió, ZDF-ARTE, Maxima Film - HTV (Zagreb), Roos Film (Santiago)
Szereplők: Eduardo Rózsa Flores, Sergio Hernández, Richie Varga, Bodrogi Gyula
2001, színes magyar játékfilm, 108 perc, 35 mm
- Díjak: Karlovy Vary, 2001: Legjobb Rendező Díja, Ökumenikus Zsűri Díja
- Berlin, 2001: John Templeton Európai Film Díj
- Budapest, 2002, Magyar Filmszemle: Fődíj, Legjobb Vágó „Aranyolló” Díja
- Lagów, 2002: Fődíj
- Isztambul, Cinema and History 2002: Fődíj, Filmkritikusok Díja
- Budapest, 2003: Magyar Film- és Tévékritikusok Díja: Legjobb rendezés díja

1933-ban Esti Kornél, a neves író vonattal németországi felolvasó körútra indul. Az utazás során érzékelt baljós jelek nyomán emlékezetébe idézi első útját a tengerhez 1903-ban.
1933-ban Esti Kornél, a neves író vonattal németországi felolvasó körútra indul. Az utazás során érzékelt baljós jelek nyomán emlékezetébe idézi első útját a tengerhez 1903-ban.
Az 1903-as és mostani utazás eseményeinek tükrében egyre világosabbá válik Esti Kornél számára, hogy valamit visszahozhatatlanul elmulasztott. Kétségessé válik, hogy a költészet boldoggá tette-e, de ez már nem is számít. Miközben a fiatal író eggyé válik a tengerrel, az idős Esti meghal.
Rendező: Pacskovszky József
Író: Kosztolányi Dezső (Esti Kornél, novellaciklus)
Forgatókönyv: Matuz János, Pacskovszky József
Operatőr: Gózon Francisco
Vágó: Szentandrási Éva
Zene: Johann Sebastian Bach, Ludwig van Beethoven, Fryderyk Chopin, Joseph Lanner, Victor Máté
Hangmérnök: Réti János
Díszlet: Romvári József
Jelmez: Jánoskuti Márta
Fotó: Szaladják István
Gyártásvezető: Kormos Andrea
Stúdióvezető: Simó Sándor
Szereplők: Máté Gábor, Erdély Mátyás, Igó Éva, Németh Gabriella, Benkő Gyula, Kathleen Gati, László Zsolt, Dunai Tamás, Szarvas József, Marozsán Erika, Kormos Edit, Pap Vera, Dancsházi Hajnal, Révész Anna, Györgyi Anna, Rudolf Teréz, Prókai Annamária, Kerekes József, Cserna Antal
1995, színes magyar játékfilm, 99 perc 35 mm
Díjak:
- 1995 – Perugia: Opera Nouva – aranyérem; Magyar Filmszemle: operatőri díj, a legjobb epizódalakítás díja Igó Évának
- 1996 – Isztambul: a CICAE (Művészmozik Nemzetközi Szövetsége) díja
- 1996 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb első filmért, a legjobb férfi alakítás díja Máté Gábornak

Weisz Gizellát behivatja a főnöke és közli, hogy megnyerte a pályázatot, eredményes munkájának és franciaországi tanulmányútjának köszönhetően őt nevezik ki a részlegbe. Kísérőjével máris indulnia kell. Dzsippel, vonattal, busszal, hegyi hajtányon, gyalog mennek. Útközben a civilizáció minden kellékét elveszik Gizitől.
Weisz Gizellát behivatja a főnöke és közli, hogy megnyerte a pályázatot, eredményes munkájának és franciaországi tanulmányútjának köszönhetően őt nevezik ki a részlegbe. Kísérőjével máris indulnia kell. Dzsippel, vonattal, busszal, hegyi hajtányon, gyalog mennek. Útközben a civilizáció minden kellékét elveszik Gizitől.
Amikor Öcsihez (Petyához?) megérkezik a havasi faházba, rájön, hogy száműzetésbe került. Tartással fogadja a helyzetet és a játékszabályokat. Belső sugárzása nem halványul: teremteni jött a világra.
Rendező: Gothár Péter
Író: Bodor Ádám (A részleg, novella)
Forgatókönyv: Bodor Ádám, Gothár Péter
Dramaturg: Bíró Zsuzsa, Czető Bernáth László
Operatőr: Vivi Drägan Vaszile
Vágó: Tímár Péter, Majoros Eszter
Zene: Selmeczi György, Orbán György
Hangmérnök: Réti János
Díszlet: Khell Zsolt, Christian Niculescu
Jelmez: Breckl János
Fotó: Fehér Károly
Gyártásvezető: Fehér Károly, Irina Chiriya
Produkciós vezető: Ozorai András
Stúdióvezető: Simó Sándor, Szőnyi G. Sándor
Gyártó: Hunnia Filmstúdió; Magyar Televízió Drámai Stúdiója
Szereplők: Nagy Mari, Szarvas József, Valentin Teodosiu, Misu Dimvale, Andrei Finti, Tóth Géza, Alexandru Bindea, Stefan Sileanu, Marcu Marcel, Gheorge Visu, Radu Nicoara, Monica Ghiuta, M. Bikoveanu, Karácsony Sándor, Ovidiu Ghinita, Marin Scarlat, Dengyel Iván, Törőcsik Mari /narrátor/
1995, színes, magyar játékfilm, 85 perc, 35 mm
Díjak:
- 1995 – Magyar Filmszemle: fődíj, a legjobb rendezés díja, a külföldi kritikusok Gene Moskowitz díja; a Flamex díja a legjobb rendezésért
- Karlovy Vary: az Ökumenikus zsűri díja, a Nemzetközi Filmklubok díja (FICC-díj)
- 1996 – Magyar Filmkritikusok díja: nagydíj, operatőri díj Vivi Dragan Vasile-nak, a legjobb női alakítás díja Nagy Marinak, a legjobb férfi epizódalakítás díja Szarvas Józsefnek

Tordai, a színész mindig ott van a lovin és megint veszít. Hirtelen megjelennek kamaszkori emlékképei a hatvanas évek, mikor nagybátyjával, Gyuszi bácsival egyszer temérdek pénzt nyertek. A vállfákkal vásározó nagybácsival ment ki először az ügetőre, és vele járták a vidéki vásárokat.
Tordai, a színész mindig ott van a lovin és megint veszít. Hirtelen megjelennek kamaszkori emlékképei a hatvanas évek, mikor nagybátyjával, Gyuszi bácsival egyszer temérdek pénzt nyertek. A vállfákkal vásározó nagybácsival ment ki először az ügetőre, és vele járták a vidéki vásárokat.
Gyuszi bácsi életét a lóverseny, a nők, a határtalan szabadság jelentette. Ebbe a világba vezette be unokaöccsét néhány, kalandos, bolond nap alatt. Gyuszi bácsi a hatalmas nyereményt hozó utolsó lóversenyt nem élte túl, de aki ilyen erősen él környezete emlékezetében, az „sose hal meg”.
Rendező: Koltai Róbert
Forgatókönyv: Nógrádi Gábor, Koltai Róbert
Dramaturg: Fábry Sándor
Operatőr: Halász Gábor
Vágó: Miklós Marianna
Zene: Dés Lászó
Ének: Presser Gábor
Hangmérnök: Kovács György
Látvány: Pauer Gyula
Fotó: Bartós István
Gyártásvezető: Rutkai Péter
Stúdivezető: Simó Sándor
Szereplők: Koltai Róbert, Szabados Mihály, Máté Gábor, Kathleen Gati, Jordán Tamás, Csákányi László, Lontay Margit, Hunyadkürti György, Blaskó Péter, Pogány Judit, Vajda László, Lázár Kati, Lukáts Andor, Monori Lili, Szirtes Ági, Murányi Tünde, Hollósi Frigyes, Molnár Piroska, Raksányi Gellért
1993, színes magyar játékfilm, 95 perc, 35 mm
Díjak:
- 1993 – Magyar Filmszemle: a Pesti Műsor különdíja a legnagyobb közönségsikerre számító filmnek
- 1994 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb filmzenéért, különdíj a film alkotóinak a közönség visszahódításáért

1945, Teleki tér. Monori, a piac királya újranyitja a boltot. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki van. Lánya hazatér Bécsből, és fiút szül. Monori két marék ékszer árán megszabadul a vejétől, az unokát ezentúl ő neveli a feleségével.
1945, Teleki tér. Monori, a piac királya újranyitja a boltot. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki van. Lánya hazatér Bécsből, és fiút szül. Monori két marék ékszer árán megszabadul a vejétől, az unokát ezentúl ő neveli a feleségével.
1950. A piac vegetál, Monori szotyolát árul, és kivár. Imi megkapja a diftériát, nagyapja egy rúd arannyal megmenti az életét. Marika újra férjhez megy, és zsarolással visszaszerzi a fiát. 1956. Monori szeretné külföldre menteni lánya családját az aranyakkal. Vakbélgörcsök törnek rá. Odaad Iminek egy aranyrudat, szerezzen orvost. Imi nem tud bánni az arannyal, és Monori meghal.
Rendező: Bereményi Géza
Forgatókönyv: Bereményi Géza
Operatőr: Kardos Sándor
Vágó: Losonczi Teri
Zene: Darvas Ferenc
Hangmérnök: Sipos István
Díszlet-jelmez: Pauer Gyula
Fotó: Hegyi Gábor
Gyártásvezető: Ozorai András
Stúdióvezető: Simó Sándor
Szereplők: Eperjes Károly, Pogány Judit, Eszenyi Enikő, Andorai Péter, Balkay Géza , Tóth Barnabás és Papcsik András - Petrik Béla, Pauer Gyula, Pauer Henrik, Haumann Péter, Ferenczi Gábor, Gothár Péter, Lang Györgyi, Falusi Mariann, Nagy-Kálózy Eszter, Kristóf Kata, Forgács Péter, Székely B. Miklós, Monori Lili, Kamondi Ágnes
1989, színes magyar játékfilm, 104 perc, 35 mm
Díjak:
- 1989 - Magyar Filmszemle: a társadalmi zsűri fődíja, a legjobb színészi alakítás díja Eperjes Károlynak, a szakmai zsűri forgatókönyvírói díja
- Párizs: Félix-díj, az év rendezője B.G., jelölés az Év Európai Filmje, színésze, operatőre, zeneszerzője, forgatókönyvírója kategóriában
- 1990 - Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb forgatókönyvért, a legjobb férfi alakítás díja Eperjes Károlynak

1919. Budapest. A különítményesek megölik a dúsgazdag zsidó ékszerészt. Feleségét, Micit, az énekesnőt és kisfiát Rozsnyai, a zenész megmenti. Olaszországba menekülnek. Járják Itáliát, énekelnek-táncolnak.
1919. Budapest. A különítményesek megölik a dúsgazdag zsidó ékszerészt. Feleségét, Micit, az énekesnőt és kisfiát Rozsnyai, a zenész megmenti. Olaszországba menekülnek. Járják Itáliát, énekelnek-táncolnak.
Váratlanul előkerülnek a gyémántok, amiket az ékszerész a halála előtt a kisfiú a játékmackójába rejtett. Miciék hazajönnek, és a gyémántokból fényes mulatót nyitnak. Az Arizóna és sztárja, Mici világhírű lesz. És jön a háború, Mici fia öngyilkos lesz, Rozsnyait elhurcolják. Most Mici menti meg Rozsnyait. De már késő. 1944. Az Arizona füstölgő romjai, már Rozsnyai és Mici világát is maguk alá temették.
Rendező: Sándor Pál
Író: Fedor Ágnes
Forgatókönyv: Sándor Pál, Alfredo Gianetti, Molnár Gál Péter
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Ragályi Elemér, Szabó Gábor
Vágó: Nino Baragli
Zene: Armando Trovaioli
Hangmérnök: Kovács György
Díszlet: Rajk László, Bachmann Gábor, Luigi Quintili
Jelmez: Nicoletta Ercole
Gyártásvezető: Ivanov Péter, Orazio Tassara
Fotó: Bartók István
Producer: Jacopo Cappana, Giuseppe Perugia
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Hanna Schygulla - Varga Mária, ének: Kovács Kati, Marcello Mastroiani – Szabó Gyula, Básti Juli, Reviczky Gábor, Garas Dezső, Eperjes Károly, Alessandra Martinez – Fehér Anna, Berta Dominguez – Temessy Hédi, Augusto Poderosi – Mácsai Pál, Hollósi Frigyes, Kulka János, Darvas Ferenc, Holl István, Fekete András, Rák Kati
1988, színes magyar játékfilm, 114 perc, 35 mm
1956 októberének vége Tomi és Annamari boldog, hogy nincs tanítás. Apa hazajön a munkából, és izgatottan meséli, hogy felpofozta a kollégáját. A nagyi szerez egy vekni kenyeret, ugyan átfúrta két puskagolyó, de van mit enni. A nagyi balodali, de a többiek egyáltalán nem tudják mit kezdjenek ezzel a forradalommal. Az amerikai rokonoknak telefonon, virágnyelven számolnak be, adnak helyzetjelentést.
1956 októberének vége Tomi és Annamari boldog, hogy nincs tanítás. Apa hazajön a munkából, és izgatottan meséli, hogy felpofozta a kollégáját. A nagyi szerez egy vekni kenyeret, ugyan átfúrta két puskagolyó, de van mit enni. A nagyi balodali, de a többiek egyáltalán nem tudják mit kezdjenek ezzel a forradalommal. Az amerikai rokonoknak telefonon, virágnyelven számolnak be, adnak helyzetjelentést.
Anya disszidálni akar Ákos nevű fiúval, elindul-visszajön. Annamarinak lehet, hogy szamárköhögése van. Leverik a forradalmat, november közepén újra kezdődik a tanítás. Van olyan gyerek az osztályból, aki már soha többé nem jön iskolába. Gárdos tömören összegzi a filmet: „…azt a sok frászt örökítette meg, mely 1956 októbere-novembere táján elcsattant.” „Filmjében az otthon zárt, pizsamás-papucsos világából, egy tízéves kisfiú szemszögéből látjuk a forradalmi eseményeket.” (Farkas Eszter)
Rendező: Gárdos Péter
Forgatókönyv: Osváth András, Gárdos Péter
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Máthé Tibor
Vágó: Rigó Mária
Zene: Novák János
Hangmérnök: Réti János, Sipos István
Díszlet: Romvári József
Jelmez: Gyarmathy Ágnes
Fotó: Hegyi Gábor
Gyártásvezető: Elek András
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Garas Dezső, Hernádi Judit, Törőcsik Mari, Eperjes Károly, Kárász Eszter, Tóth Marcell, Fehér Anna, Újlaki Dénes, Gera Zoltán, Reviczky Gábor, Végvári Tamás, Rudolf Péter, Gárdos Kati
1987, színes magyar játékfilm, 91 perc, 35 mm
Díjak:
- 1987 – Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi és a szakmai zsűri díja a legjobb férfi alakításért Garas Dezsőnek
- Montreal: FIPRESCI díj
- Frankfurt/a.M. (gyermekfilmfesztivál): a legjobb film díja
- Chicago: Arany Hugó díj
- 1988 – Troia: a legjobb rendezés díja
- Bludenz: Arany Egyszarvú-fődíj
- Vevey: Arany Pierrot díj a legjobb filmnek, Arany Sétapálca díj Garas Dezsőnek, Törőcsik Marinak, Hernádi Juditnak, Kárász Eszternek és Tóth Marcellnek

1956 december. A tizenhat éves Szerencsés elindul a határra Amerikába készülő szerelme után. Angeli Gyurival megy, akinek a fegyveres harcban való részvétel miatt menekülnie kell.
1956 december. A tizenhat éves Szerencsés elindul a határra Amerikába készülő szerelme után. Angeli Gyurival megy, akinek a fegyveres harcban való részvétel miatt menekülnie kell.
Éjszaka a határ mellett egy szállodában várnak a teherautókra mindazok, akik el akarják hagyni az országot. Itt dolgozik Angeli Gyuri apja, aki ávós volt, akit Rákosiék mégis börtönébe zártak. Az átélt szenvedések dacára összefog régi ávós barátjával a disszidálók ellen. A végtelen hosszú éjszaka után indulnak a teherautók a határ felé. Szerencsés Dániel nem disszidál, felszáll a pesti vonatra. Angeli Gyuri követi. Aztán a Pest felé robogó vonatból Angeli kiugrik és meghal. És Szerencsés Dániel üvölt: Segítség! Segítség!
Rendező: Sándor Pál
Író: Mezei András (novella)
Forgatókönyv: Tóth Zsuzsa
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Ragályi Elemér
Vágó: Kármentő Éva
Zene: Selmeczi György
Hangmérnök: Kovács György
Díszlet: Kovács Attila
Jelmez: Szakács Györgyi
Gyártásvezető: Onódi György
Fotó: Bartók István
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Rudolf Péter, Margitai Ági, Major Tamás, Zsótér Sándor, Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Szerb Kati, Kern András, Takács Katalin, Fazekas István, Kishonti Ildikó, Voith Ági, Földessy Margit, Végvári Tamás, Halmágyi Sándor, Egri Kati, Temessy Hédi, Nagy Zoltán, Kertész Péter, Gáti Oszkár, Téry Sándor Földi Teri, Patkós Irma, Újlaki Dénes
1983, színes magyar játékfilm, 95 perc, 35 mm
Díjak:
- 1983 – Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi zsűri fődíja, színészi díja Végvári Tamásnak, a szakmai zsűri színészi díja Bodrogi Gyulának és Törőcsik Marinak, jelmeztervezői díj
- Cannes: FIPRESCI-díj
- 1984 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb férfialakításért Bodrogi Gyulának
- 1985 – Zimbabwe: a fesztivál legeredetibb filmje-díj
- 1986 – Gdansk: a legjobb külföldi film díja
Salamon és Stock időtlen idők óta együtt lép fel a kabaréban. Egy háromszárú nadrágban éneklik, hogy „Egyedül nem megy”. Salamon váratlanul lecseréli Stockot egy fiatal táncos lányra.
Salamon és Stock időtlen idők óta együtt lép fel a kabaréban. Egy háromszárú nadrágban éneklik, hogy „Egyedül nem megy”. Salamon váratlanul lecseréli Stockot egy fiatal táncos lányra.
Stock eldönti, hogy megöli, és üldözni kezdi Salamont. Az észvesztve menekül. Stock, akár hányszor beéri Salamont, szúr, de soha nem talál. Az üldözés megfordul. Már Salamon rohan Stock után, hogy szembenézzen a sorsával. Aztán egy tévészereplés lehetősége miatt a két kabarészínész megbékél egymással és, megint belebújnak a háromszárú nadrágba, és már megint együtt éneklik, hogy „Egyedül nem megy”.
Rendező: Sándor Pál
Ötlet: Tóth Zsuzsa, Sándor Pál
Forgatókönyv: Tóth Zsuzsa
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Ragályi Elemér
Vágó: Kármentő Éva
Zene: Presser Gábor
Hangmérnök: Kovács György
Díszlet: Bachmann Gábor
Jelmez: Csengey Emőke
Gyártásvezető: Ozorai András
Fotó: Zarándok András
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Garas Dezső, Kern András, Udvaros Dorottya, Major Tamás, Pécsi Ildikó, Temessy Hédi, Margitai Ági, Bárdy György, Bujtor István, Máriáss József, Máriáss Melinda, Gőz István, Máté Gábor, Patkós Irma
1981, színes magyar játékfilm, 94 perc, 35 mm
Díjak:
- 1981 – Magyar Játékfilmszemle: operatőri díj
- 1982 – Magyar Filmkritikusok Díja: operatőri díj
Romantikus szerelmi vízió az én- és a mindig újat keresésről, a beteljesületlen szenvedélyről, a vágyódásról, az ember integritásáról. Psyché, Lónyay Erzsébet és Nárcisz, Ungvárnémeti Tóth László története száz év (1813-1914) történelmi korszakain át, miközben a hősök egyetlen percet sem öregednek. A történelem és a lélek párharcába belép a kínlódva szerető-romboló harmadik is, Zedlitz báró.
Romantikus szerelmi vízió az én- és a mindig újat keresésről, a beteljesületlen szenvedélyről, a vágyódásról, az ember integritásáról. Psyché, Lónyay Erzsébet és Nárcisz, Ungvárnémeti Tóth László története száz év (1813-1914) történelmi korszakain át, miközben a hősök egyetlen percet sem öregednek. A történelem és a lélek párharcába belép a kínlódva szerető-romboló harmadik is, Zedlitz báró.
A mitológiai téma különös vizuális világba ültetve, egyéni dramaturgiával, kísérleti eszközökkel beszéli el a letűnt korok, a psziché és a szerelem történetét. „A Psyché különleges effektjei, burjánzó és barokkos képi világa máig egyedülálló kísérlet a magyar filmművészetben. Egyes kritikusok Peter Greenaway munkásságához hasonlítják a magyar rendezőt: a filozófiai és művészettörténeti kalandozások látványorgiába csomagolása valóban közös vonatkozási pontként állítható fel.” (Kubyszin Viktor)
Rendező: Bódy Gábor
Író: Weöres Sándor (Psyché, verses regény)
Forgatókönyv: Bódy Gábor, Csaplár Vilmos
Dramaturg: Varga Vera
Operatőr: Hildebrand István
Vágó: Bódy Gábor
Zene: Vidovszky László
Hangmérnök: Sipos István
Látvány: Bachmann Gábor
Jelmez: Mialkovszky Erzsébet, Koppány Gizella
Fotó: Szóvári Gyula
Gyártásvezető: Fogarasi István
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Patricia Adriani – Kútvölgyi Erzsébet, Udo Kier – Cserhalmi György – Garas Dezső, Horváth Ágnes, Tóth Éva, Újlaki Dénes, Derzsi János, Ingrid Caven, Gera Zoltán, Ferdinándy Gáspár, Nicole Coren, Hornyánszky Gyula, Jánossy Ferenc, Karig Gábor, Péter András, Erdély Miklós, Újlaki Károly, Bucz Hunor, Erdélyi Sándor, Hoppál Mihály, Pilinszky János
1980, színes magyar nagyjátékfilm, 217 perc, 35 mm
Az eredeti televíziós változat: 305 perc
Díjak:
- 1981 – Magyar Játékfilmszemle: kiemelt rendezői díj
- Locarno: Bronz Leopárd
- Figuera da Foz: a CIDALC-zsűri díja

Sz. László húszéves kocsikísérő. Egy napon életében először nem adja postára a hivatalosan rábízott összeget. Nem megy be dolgozni, cselleng és szórja a pénzt. Csupa olyasmire költ, amit kocsikísérői fizetéséből nem engedhetne meg magának.
Sz. László húszéves kocsikísérő. Egy napon életében először nem adja postára a hivatalosan rábízott összeget. Nem megy be dolgozni, cselleng és szórja a pénzt. Csupa olyasmire költ, amit kocsikísérői fizetéséből nem engedhetne meg magának.
Taxizik, étterembe megy, édességgel tömi magát, lemegy a Balatonra, nőzik. A nap végére elveri az egész pénzt. Mozgalmas nap volt, de semmi sem történt, ami fontos lenne. Sz. Lászlónak nincs köze senkihez és semmihez. Bemegy a rendőrségre, és feladja magát. „A semmi filmje: néha úgy látjuk, a nagybetűs semmié, máskor meg úgy, a semmik legkisebb porszemeié. Dokumentumfilm és hideglelős abszurd bohózat egyszerre. A hetvenes évek megrontott röntgen-átvilágítása, és a rontott röntgen nagy bajokat mutat.” (Bikácsi Gergely)
Rendező: Jeles András
Forgatókönyv: Jeles András
Dramaturg: Tóth Zsuzsa
Operatőr: Kardos Sándor
Vágó: Galamb Margit
Zene: Lendvay Kamilló
Hangmérnök: Réti János
Díszlet: Gyürki András
Fotó: Kende Tamás
Gyártásvezető: Dimény Tibor
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Opoczki János, Farkas József, Ladányi Dénes, Iványi István, Székács Béláné, Lévai Ferenc, Ipacs Oszkár
1979, fekete-fehér magyar játékfilm, 102 perc, 35 mm
Díjak:
- 1980 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb elsőfilmes rendezésért

Egy villamosroncs életre keltésének kalandján keresztül tárulnak elénk a háború utáni Budapest harminc évének allegorikus képei. Néhány Dunaparton lézengő ember egy felborult villamost talál.
Egy villamosroncs életre keltésének kalandján keresztül tárulnak elénk a háború utáni Budapest harminc évének allegorikus képei. Néhány Dunaparton lézengő ember egy felborult villamost talál.
Nagy nehezen sínre teszik, kipofozzák, de áramot nem kap, ezért elkezdik tolni a biztonságos Remíz felé. A menethez egyre többen csatlakoznak és veszik ki részüket a közös erőfeszítésből, öregek és fiatalok, jók és gonoszak, lelkesek és önzőek, demagógok és demokraták. Az úton véres csaták zajlanak a villamos körül, de a szerelvény nem áll meg.
Rendező: Szabó István
Forgatókönyv: Szabó István
Dramaturg: Karall Luca
Operatőr: Sára Sándor
Vágó: Rózsa János
Zene: Tamássy Zdenkó
Hangmérnök: Pintér György
Gyártásvezető: Óvári Lajos
Producer: Köllő Miklós
Fotó: Réger Emma
Szereplők: Bálint András, Mészáros Ági,Franczis Kovács Károly, Mádi Szabó Gábor, Gera Zoltán Békés Rita, Madarass József, Bánsági Ildikó, Maja Komorowska, Huszárik Zoltán, Kún Vilmos, Halm
1977, színes magyar játékfilm, 89 perc, 35 mm

Mint egy mese: A fiú emlékezik az apára, a családra, a „boldog évekre” a háború után. Az ostrom után az emberek feljöhetnek a pincéből. Török gyógyszerész a gyári zenekarral boldogan játssza a G-moll szimfóniát.
Mint egy mese: A fiú emlékezik az apára, a családra, a „boldog évekre” a háború után. Az ostrom után az emberek feljöhetnek a pincéből. Török gyógyszerész a gyári zenekarral boldogan játssza a G-moll szimfóniát.
Csodával határos módon felgyógyul a diftériából, és csodával határos módon hozzájut egy kis vegyészeti gyárhoz. Megvalósítja a nagy álmot: a lóvizeletből kivont női hormongyógyszert. Jön az államosítás, a gyárat elveszik, Törököt internálják. A táborban is, később is töretlen hittel reménykedik és tervez tovább.
Rendező: Simó Sándor
Író: Simó Sándor (Macskakövek, filmnovella)
Forgatókönyv: Simó Sándor
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Andor Tamás
Vágó: Kármentő Éva
Zene: Tamássy Zdenkó, Wolfgang Amadeus Mozart, Iszaak Dunajevszkij
Hangmérnök: Peller Károly
Díszlet: Romvári József
Jelmez: Kemenes Fanny
Konzultáns: Sádor Pál
Fotó: B. Müller Magda
Gyártásvezető: Bajusz József
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Lohinszky Loránd, Szakács Eszter, Harsányi Péter, Bujtor István, Meszléry Judit, Madaras József, Tarján Györgyi, Garas Dezső, Patkós Irma, Andorai Péter, Káldi Nóra, Szilágyi Tibor, Lázár Kati, Dudás Mária, Holman Endre, Müller Péter, Csányi János
1977, színes magyar játékfilm (dráma), 95 perc, 35 mm
Díjak:
- 1978 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb női epizódalakításért Tarján Györgyinek
- Berlin: FIPRESCI-díj, OCIC-díj

A korosodó, magányos Ivicz – valaha kitűnő pék volt, ma kenyérkihordó –, a hétvégeken viszont vidéki NB/III-as meccseken futbalbíró. Szigorú, megvesztegethetetlen, a pályán ő az úr.
A korosodó, magányos Ivicz – valaha kitűnő pék volt, ma kenyérkihordó –, a hétvégeken viszont vidéki NB/III-as meccseken futbalbíró. Szigorú, megvesztegethetetlen, a pályán ő az úr.
Ivicz partjelzői, a mitugrász Fedák és a nőcsábász Gadácsi. Mindhárman arra várnak, hogy egyszer írni fognak róluk. Tán magában a Népsportban is. A kisvárosi, szomorú cukrászné még az élettől éppen Ivicz szerelmét reméli. De a szigorú futballbíró észre sem veszi az utolsó kínálkozó esélyt. „Kevés filmben jelenik meg ennyire közvetlen egyszerűséggel, ugyanakkor a társadalmi és a történelmi szempontokat is magába foglaló intenzitással a hetvenes évek hétköznapi emberének sorsa, tragikus kicsinysége és komikus nagysága, az élet kiúttalansága és a reménytelenségből kitörni vágyó lélek elszántsága.” (Gelencsér Gábor)
Rendező: Szász Péter
Forgatókönyv: Szász Péter
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Koltai Lajos
Vágó: Komlóssy Annamária
Zene: Vukán György, Presser Gábor, LGT
Hangmérnök: Kovács György
Díszlet: Neogrády Antal
Jelmez: Kemenes Fanny
Fotó: Morvay Pálma
Gyártásvezető: Onódi György
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Kállay Ferenc, Bodrogi Gyula, Andor Tamás, Haumann Péter, Meszléry Judit, Tábori Nóra, Koltai Róbert, Baranyi László, Tarján Györgyi, Balogh Teri, Varga Márta, Hadai Harrer Győző
1976, színes magyar játékfilm, 103 perc, 35 mm
Díjak:
- 1977 – Teherán: a legjobb férfialakítás díja Kállay Ferencnek

1919, a Tanácsköztársaság leverése után, egy szanatóriumban, valahol a hegyek között. A fehérterror elől női ruhában menekülő Kövesi János jelentkezik ápolónőnek a Wallach Szanatóriumba.
1919, a Tanácsköztársaság leverése után, egy szanatóriumban, valahol a hegyek között. A fehérterror elől női ruhában menekülő Kövesi János jelentkezik ápolónőnek a Wallach Szanatóriumba.
Galambos Sarolta álnéven itt várja a megfelelő pillanatot, hogy Zsófi nővér átmenekítse a határon. A különítményesek meggyilkolják Zsófi nővért. Így az álruhában bujkáló Kövesinek kell majd átvinnie a határon azt az üldözött kommunistát is, akire Zsófi nővér várt. Kövesi vár, ápolja a magyar „varázshegy” lakóit, a női ruhában beleszeret egy olasz nőbe, a női szerep védelmében gyilkolnia is kell. Aztán megérkezik az, akit át kell vinni a határon. Elindulnak. A határ előtt a halál vár rájuk.
Rendező: Sándor Pál
Író: Sándor Pál, Tóth Zsuzsa
Forgatókönyv: Tóth Zsuzsa
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Ragályi Elemér
Vágó: Kármentő Éva
Zene: Tamássy Zdenkó
Hangmérnök: Peller Károly
Díszlet: Duba Lászó
Jelmez: Kemenes Fanny
Gyártásvezető: Fogarasi István
Fotó: B. Müller Magda
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Holman Endre, Szabó Sándor, Kútvölgyi Erzsébet, Garas Dezső, Carla Romanelli, Dajka Margit, Patkós Irma, Temessy Hédi, Tarján Györgyi, Pécsi Ildikó, Lázár Mária, Margitai Ági, Kern András, Simon György, Zala Márk
1976, színes magyar játékfilm, 82 perc, 35 mm
Díjak:
- 1977 – Magyar Filmkritikusok Díja: operatőri díj, a legjobb női epizódalakítás díja Temessy Hédinek
- Berlin: Ezüst Medve-díj, CIDALC-díj
- 1978 – Sao Paulo: II. díj

A film a pályája csúcsán álló, már hervadó színésznő három napját meséli el. A félhomályos színházfolyosón Déryné a tükörbe néz: mindent tud már a színészetről, ám az idő ő szépségét is kikezdte.
A film a pályája csúcsán álló, már hervadó színésznő három napját meséli el. A félhomályos színházfolyosón Déryné a tükörbe néz: mindent tud már a színészetről, ám az idő ő szépségét is kikezdte.
A színház új reménysége, Schodelné a kor divatja szerint idegből játszik, Déryné stílusa kezd divatjamúlttá válni. A korosodó díva tizennyolc év után visszatér férjéhez, de Déry nyárspolgári élete, a nemesi kúria tökéletes mozdulatlansága, unalmas melege csak fokozza Déryné végtelen magányát. Az otthon sem jelent gyógyírt – visszaszökik a színházhoz. A színházkert ködében már csak az öreg Jancsó dicsőíti. „…Opálos fényű, csendes, halk remekmű a Déryné, hol van? Maár Gyula, Pilinszky János, Törőcsik Mari, Koltai Lajos rendkívüli összjátéka, a magyar filmtörténet egyik legnemesebb darabja. Az évtizedek mit sem ártottak neki, semmit sem kopott, szinte áll az időben.” (Muhi Klára)
Rendező: Maár Gyula
Író: Pilinszky János (Déryné Naplója alapján)
Forgatókönyv: Maár Gyula
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Koltai Lajos
Vágó: Sívó György
Zene: Cseh Tamás, Fryderyk Chopin, Simon Zoltán
Hangmérnök: Peller Károly
Díszlet: Banovich Tamás
Jelmez: Schäffer Judit
Fotó: Morvay Pálma
Gyártásvezető: Bajusz József
Stúdióvezető: Kollő Miklós
Szereplők: Törőcsik Mari, Kállay Ferenc, Sulyok Mária, Ráday Imre, Major Tamás, Esztergályos Cecília, Gelley Kornél, Kozák András, Schiff András, Kern András, Nagy Gábor, Zolnay Zsuzsa, Kádár Flóra, Izsó Vilmos, Aranyi László, Vígh György
1975, színes magyar játékfilm, 98 perc, 35 mm
Díjak:
- 1976 – Magyar Filmkritikusok Díja: operatőri díj, a legjobb női alakítás díja Törőcsik Marinak
- Cannes: a legjobb női alakítás díja Törőcsik Marinak

A némafilmek stílusát idézve: a húszas években Pesten. Minarik Ede mosodásnak „kell egy csapat”.
A némafilmek stílusát idézve: a húszas években Pesten. Minarik Ede mosodásnak „kell egy csapat”.
Egy futballcsapat kell, a Csabagyöngye és az, hogy a Csabagyöngye felkerüljön az első ligába. Mindent erre tesz fel, mindenre képes érte. Ezért a csapatért magukkal a játékosokkal, és futballbírákkal, játékosnepperekkel, uzsorásokkal, végrehajtókkal küzd. A döntő meccs előtt a csodakapust elcsábítják tőle. És Minarik Ede kezdi előröl, mert neki kell egy csapat, mert nem adja föl, és nem is fogja soha. „Az Ügy, a kültelki bumli-csapat ügye a film legfontosabb pillanataiban a ’miért’ is élünk hatalmas kérdésévé forrósodik, s a fantaszta pályabérlő, Minarik Ede olyan emberré magasodik, akinek szenvedélyes hite, akarása a legkülönbekével rokon.” (Szántó Erika)
Rendező: Sándor Pál
Író: Mándy Iván (novella)
Forgatókönyv: Tóth Zsuzsa
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Ragályi Elemér
Vágó: Kármentő Éva
Zene: Tamássy Zdenkó
Hangmérnök: Peller Károly
Díszlet: Romvári József
Jelmez: Kemenes Fanny
Gyártásvezető: Bajusz József
Fotó: B. Müller Magda
Stúdióvezető: Köllő Miklós
Szereplők: Garas Dezső, Major Tamás, Márkus László, Péter Gizi, Esztergályos Cecília, Temessy Hédi, Szabó Ildikó, Gór Nagy Mária, Verebes István, Kátai Imre, Szirmay György, Sípos Tamás, Kolozsvári Andor, Bikácsy Gergely, Andor Tamás, Csobántzy Tihamér F. Nagy Károly, Vogt Károly, Paulik Ferenc, Kovács Attila, Benkóczy Zoltán, Chapó Ákos, Chapó Tamás, Ferenczi Gábor, Ács János, Hornyák Béla, Magyarics Miklós, Varga Tamás, Kern András, Molnár István, Gerő Pálné, Kishonti Ildikó
1973, színes magyar játékfilm, 84 perc, 35 mm
Díjak:
- 1974 – Magyar Filmkritikusok Díja: nagydíj
- Teherán: különdíj
- 1984 – Palermo: arany fődíj

Három tizenéves fiú egy üres balatoni házba menekül a zuhogó eső elől. A tulajdonosok váratlanul megérkeznek, de csak kettőjüknek sikerül lelépni. Kiki a kamrában reked.
Három tizenéves fiú egy üres balatoni házba menekül a zuhogó eső elől. A tulajdonosok váratlanul megérkeznek, de csak kettőjüknek sikerül lelépni. Kiki a kamrában reked.
Miközben kint tombol a vihar és Kiki várja, hogy elmenekülhessen, emlékei és fantáziajátékának képei peregnek szemei előtt. Az első udvarlás, az első lázadás a felnőttek szabályokkal teli világa ellen, polgárpukkasztás, autóstop, találkozások és a búcsú: a szembesülés a kezdődő, nagybetűs felnőtt élettel. Reggel visszajönnek érte a barátai, és hárman együtt megint belevethetik magukat a tán utolsó felhőtlen vakációba.
Rendező: Sándor Pál
Forgatókönyv: Sándor Pál, Tóth Zsuzsa
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Zsombolyai János
Vágó: Kármentő Éva
Zene: Tamássy Zdenkó
Hangmérnök: Peller Károly
Díszlet: Duba László
Jelmez: Nádor Vera
Gyártásvezető: Bajusz József
Fotó: Endrényi Egon
Stúdióvezető: Herskó János
Szereplők: Ferenczi Gábor, Tardy Balázs, Szurdi Miklós, Venczel Vera, Szabó Ildikó
1968, fekete-fehér játékfilm, 82 perc, 35 mm
Díjak:
- 1968 – Magyar Játékfilmszemle: szakmai zsűri operatőri díja
- Chicago: a legjobb ifjúsági film díja
- Karlovy Vary: a forgatókönyvírók különdíja, a technikai zsűri oklevele
- 1969 – Magyar Filmkritikusok Díja: operatőri díj
- Phnom Penh: oklevél

A II. világháború utolsó napjaiban Molnár tizedes megszökik a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával, menekül. Egy kastélyban talál menedéket. Itt fut össze néhány hozzá hasonlóan szökevény magyar katonával. Albert, Drexler báró előkelő modorú inasa a gondjukat viseli.
A II. világháború utolsó napjaiban Molnár tizedes megszökik a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával, menekül. Egy kastélyban talál menedéket. Itt fut össze néhány hozzá hasonlóan szökevény magyar katonával. Albert, Drexler báró előkelő modorú inasa a gondjukat viseli.
A szökevények hős magyar honvédekként átveszik a nyilasok által elfogott Szíjjártó munkaszolgálatost. Elmennek élelmet szerezni, útközben megmentik az erdészházban bujkáló szovjet katonát, Grisát. Egyaránt kerülik a németeket és a szovjeteket, egy nyilas csapat végül leleplezi őket. Az elrejtett, lopott zsold elég a kályhában. Időközben igazi gránátokhoz jutnak, és amikor ki akarják végezni őket, felveszik a harcot a nyilasokkal. Menekülés közben szovjet hadifogságba kerülnek, ahol különítményt szerveznek a kis csapatból. Molnár csak a bőrét mentené, ezért kimarad az osztagból, a helyére Grisa áll be. A partizánok útra kelnek, a tizedes az ellenkező irányba indul. Végül azonban meggondolja magát, és utánuk ered. „Az oroszok már a spájzban vannak..." - a mondat minden filmkedvelő számára ismerősen hangzik, hiszen szállóigévé vált, s halhatatlanná tette az alkotást.”
Rendező: Keleti Márton
Forgatókönyv: Dobozy Imre, Szász Péter
Operatőr: Pásztor István
Vágó: Morell Mihály
Zene: Sárközi István
Hangmérnök: Erdélyi Gábor
Díszlet: Duba László
Jelmez: Katona Piroska
Fotó: Szomszéd András
Gyártásvezető: Óvári Lajos
Stúdióvezető: Herskó János
Szereplők: Sinkovits Imre, Major Tamás, Darvas Iván, Pálos György, Márkus László, Kozák László, Szabó Gyula, Ungvári László, Márkus László, Horváth Tivadar, Makláry János, Kovács Károly, Kautzky József, Fülöp Zsigmond, Bánhidi László, Szakács Sándor, Gyímesi Pálma, Raksányi Gellért, Szendrő József, Fonyó József , Agárdy Gábor, Kelemen Éva, Gobbi Hilda
1965, fekete-fehér magyar játékfilm, 111 perc, 35 mm
Díjak:
- 1965 – Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi zsűri fődíja, a szakmai zsűri rendezői különdíja, a legjobb férfialakítás díja Sinkovits Imrének
- 1966 – Magyar Filmkritikusok Díja: különdíj, a legjobb férfialakítás díja Sinkovits Imrének
- 1968 – „Budapesti tizenkettő”

A XIX. században egy francia kisvárosban Etienne Lantier és bányásztársai napi 12 órát dolgoznak az éhbérért Maheu csapatában. Etienne itt ismerkedik meg Catherine-nel, és mély szerelem alakul ki közöttük.
A XIX. században egy francia kisvárosban Etienne Lantier és bányásztársai napi 12 órát dolgoznak az éhbérért Maheu csapatában. Etienne itt ismerkedik meg Catherine-nel, és mély szerelem alakul ki közöttük.
A lány azonban a helyi szokások szerint a cinikus és durva Chavalnak kell, hogy adja kezét. Etienne a bányászok elkeseredett lázadásának élére áll. Sztrájkot szervez, egyszerre harcol a burzsoázia és az anarchizmus ellen. Mikor egy anarchista vízzel árasztja el a tárnát, Etienne, Catherine és Chaval bennreked. A mentést csak Etienne éli túl.
Rendező: Yves Allégret
Író: Emile Zola (Germinal, regény)
Forgatókönyv: Charles Spaak
Operatőr: Jean Bourgoin, Hegyi Barnabás
Vágó: Henri Rust
Zene: Michael Magne
Hangmérnök: Robert Teisseire, Antoine Archaimbaud, Erdélyi Gábor
Díszlet: Lucien Aguettand, Jaques Paris, Zeichán Béla
Jelmez: Lomballe, Lázár Zsazsa, Jaques Cottin
Fotó: Inkey Tibor
Gyártásvezető: Óvári Lajos
Producer: Eugene Tucherer, Föld Ottó
Gyártó: Boulogne Seine – Hunnia Filmstúdió
Szereplők: Jean Sorel - Bitskey Tibor, Bethe Grandval - Nádassy Myrtill, Pécsi Sándor, Lea Padovani - Tolnay Klári, Bernard Blier - Szakáts Miklós, Claude Cerval - Mádi Szabó Gábor, Claude Brasseur - Avar István, Simone Valére - Bánki Zsuzsa, Makláry Zoltán, Philip Lemaire - Kálmán György, Krencsey Marianne, Koncz Gábor, Pierre Destailles - Gera Zoltán, Jaqueline Porel - Csernus Mariann, Barsi Béla, Agárdy Gábor, Basilides Zoltán, Békés Itala, Csákányi László, Gabrielle Dorziat, Paulette Dubost, Felföldi Anikó, Farkas Zsuzsa, Gonda György, Gyenge Árpád, Jahner István, Kelemen Lajos, Máthé Erzsi, Misoga László, Madaras József, Siménfalvy Sándor, Solti Bertalan, Szokolay Ottó, Tallós Endre, Újváry Viktória, Verdes Tamás, Zoltay Miklós
1963, fekete-fehér magyar játékfilm, 113 perc, 35 mm
Díjak:
- 1964 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb férfialakításért Koncz Gábornak

Egy ukrajnai táborban esélyt kapnak a munkaszolgálatosok: Hitler születésnapja alkalmából összemérhetik erejüket egy futballmérkőzésen a német katonák válogatottjával az életükért. A németek Ónodi II-t, a volt futballcsillagot jelölik ki.
Egy ukrajnai táborban esélyt kapnak a munkaszolgálatosok: Hitler születésnapja alkalmából összemérhetik erejüket egy futballmérkőzésen a német katonák válogatottjával az életükért. A németek Ónodi II-t, a volt futballcsillagot jelölik ki.
Ónodi lehetetlennek tartja, hogy a testileg-lelkileg meggyötört emberekből ütőképes csapatot állítson ki. De rájön, hogy mérhetetlen hatalmat kapott, hiszen az általa kiválasztott focistákat etetik és mentesülnek a bányamunka alól is. A csapat az életéért játszik, és legyőzi a németeket. A felhőtlen ünneplésnek azonban a németek géppuskasorozata vet véget. „… Fábri filmje láthatóan kerülni próbálja a sematikus, fekete-fehér ábrázolást. Van a keretlegények között is emberséges őr, és van a rabok közt is több komikus, gyáva figura. … A mély lapályra jutott 56 utáni magyar film három-négy szűk esztendejének egyik ritka értéke mai szemmel is a Két félidő a pokolban…” (Bikácsy Gergely)
Rendező: Fábri Zoltán
Forgatókönyv: Bacsó Péter
Dramaturg: Thurzó Gábor
Operatőr: Szécsényi Ferenc
Vágó: Szécsényi Ferencné
Zene: Farkas Ferenc
Hangmérnök: Pintér György
Díszlet: Fábri Zoltán
Vers: József Attila
Fotó: Inkey Tibor
Gyártásvezető: Föld Ottó
Szereplők: Sinkovits Imre, Garas Dezső, Márkus László, Molnár Tibor, Koltai János, Suka Sándor, Gera Zoltán, Velenczei István, Horváth József, Rajz János, Görbe János, Egri István, Maklári János, Szendrő József
1961, fekete-fehér magyar játékfilm, 122 perc, 35 mm
Díjak:
- 1962 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb rendezésért, a legjobb férfialakítás díja Sinkovits Imrének
- Boston: oklevél

Kós Ferenc elgyötörten érkezik haza a szovjet hadifogságból. Balatonfelvidéki házában próbálja újrakezdeni az életét.
Kós Ferenc elgyötörten érkezik haza a szovjet hadifogságból. Balatonfelvidéki házában próbálja újrakezdeni az életét.
Felesége meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera neveli, aki szerelmesen ápolja a férfit. Ferenc lassan magára talál, és új asszonyt hoz a házhoz. Immár négyesben, szűkösen élnek a házban. Ferenc nehezen viseli Tera szenvedő önfeláldozását és örökös féltékenykedését, de képtelen elküldeni a háztól. Közben Zsuzsát, a feleségét megpróbálja elcsábítani a durva erdész. Ferenc összeroppan az őrlődésben, a szakadékba löki Terát. Zsuzsa elhagyja őt. Ferenc a rendőrségen feladja magát. „A Ház a sziklák alatt a kontrasztokra épülő dramaturgiai- és képszerkesztés, az erőteljes fény-árnyék hatások és a zord szépségű tájba helyezett mélységes emberi dráma motívumaival a Szőts István által fémjelzett, az ötvenes évek elején azonban megszakadt stílushagyomány folytatója.” (Pápai Zsolt)
Rendező: Makk Károly
Író: Tatay Sándor
Dramaturg: Bacsó Péter
Operatőr: Illés György
Vágó: Boronkay Sándor
Zene: Sárközi István
Hangmérnök: Rajky Tibor
Díszlet: Duba László
Jelmez: Weingruber Éva
Fotó: Oláh János
Gyártásvezető: Föld Ottó
Szereplők: Görbe János, Psota Irén, Bara Margit, Bárdy György, Bihari József, Szirtes Ádám Deák Sándor, Orbán Viola
1959, fekete-fehér magyar játékfilm, 101 perc, 35 mm
Díjak:
- 1958 – San Francisco: a legjobb film díja
- 1968 – „Budapesti tizenkettő”

|